Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság

03.01. Bajai vízhiánykezelő körzet

A vízhiánykezelő körzet az országhatár D-i részén, a Duna bal partján található. Ny-i határát a Duna, K-i határát a Duna-Tisza vízválasztó vonala, alkotja. Átlagos szélessége 35-40 km, az É-i határa kb. a Szekszárd - Kiskunhalas összekötő vonalra esik. A terület öt belvízrendszert érint.

Sárközi (017 számú) belvízrendszer:

A Sárközi belvízrendszer a Kalocsai-Sárköz kistáj alsó, mélyebb területén lévő dunai mélyártér. Nyugatról a Duna árvízvédelmi töltésének Foktő-Baja közötti szakasza, É-ról a Csorna-Foktői-csatorna, K-ről pedig a Duna-Tisza közi Hátság "talpvonala" mentén húzódó Duna-völgyi-főcsatorna határolja. Teljes területe 476 km², a vízhiánykezelő szakaszhoz tartozó területe 112 km².

Dél-Duna-völgyi (084 számú) belvízrendszer:

A belvízrendszer teljes területe 3209 km², de ebből csak mindössze 200 km² tartozik a 03.01. vízhiánykezelő szakasz illetékességébe, mégpedig négy település – Baja, Érsekcsanád, Sükösd és Nemesnádudvar – közigazgatási területének a Duna-Tisza közi hátságra eső, az Illancs dombság vízválasztójáig terjedő része.

Mohácsi-szigeti (020 számú) belvízrendszer:

A belvízrendszer teljes területe – 277 km² – a vízhiánykezelő szakasz illetékességébe tartozik. A belvízrendszer NY-i határát a Duna árvízvédelmi töltésének az országhatártól Bajáig húzódó szakasza alkotja, D-ről egy kb. 8 km-es országhatár szakasz, K-ről pedig az Észak-Bácskai hátság talpvonalánál hózódó Ferenc-tápcsatorna töltése határolja

Igali (019 számú) belvízvédelmi körzet:

A belvízrendszer teljes területe – 297 km² – a vízhiánykezelő szakaszhoz tartozik. A terület egy gravitációs és egy szivattyúzott öblözetből áll. Ny-ról az Észak-Bácskai hátság talpvonalánál húzódó Ferenc-tápcsatorna, D-en egy kb. 2 km hosszúságú országhatár szakasz, K-en a Kígyós belvízrendszer, É-on pedig a Dél-Duna-völgyi belvízrendszer határolja.

Kígyós (018 számú) belvízrendszer:

A belvízrendszer teljes területe – 1050 km² – a vízhiánykezelő szakaszhoz tartozik. A belvízrendszer főcsatornája a 106 km hosszúságú Kígyós vízfolyás, amely az Illancs dombság D-i lankáján lefolyó vizeket az országhatáron kívül a Ferenc-csatornába juttatja.  A Kígyósi vízrendszert az Illancs dombság gerince – mint vízválasztó – választja el a Dél-Duna-völgyi vízrendszertől. E dombság déli lejtőjén erednek az un. kígyós vízfolyások, amelyek a terület D-i részén egyesülve DNY irányban hagyják el az országot.

03.02. Kalocsai vízhiánykezelő körzet

A vízhiánykezelő körzet a kb. 200 km hosszú és átlagosan 45 km szélességű működési területünk középső harmadán fekszik, kiterjedése 1507,8 km². Délről – kb. Szekszárd-Kiskunhalas vonalában – a 03.01. sz. Bajai, északról – Harta, Akasztó, Kiskőrös és Soltvadkert települések É-i közigazgatási határa mentén – a 03.03. sz. Kunszentmiklósi vízhiánykezelő körzet, Ny-ról a – Duna vonalában – a Székesfehérvári VIZIG működési területe, K-ről – a Duna-Tisza vízválasztó vonalában – az ATIVIZIG működési területe határolja.

A terület domborzatilag két jellemző egységre tagolható, ennek megfelelően két belvízrendszer található.

Sárközi (017 számú) belvízrendszer:

A Sárközi belvízrendszer teljes területe 476 km², Ny-ról a Duna árvízvédelmi töltésének Foktő-Baja közötti szakasza, É-ról a Csorna-Foktői-csatorna, K-ről pedig a Duna-Tisza közi Hátság "talpvonala" mentén húzódó DVCS határolja. A vízhiánykezelő körzethez tartozó területe 364 km². A Sárközi belvízrendszer a Kalocsai-Sárköz kistáj felső, magasabb területén lévő dunai mélyártér. A vízhiánykezelő körzethez tartozó területe 364 km².

Dél-Duna-völgyi (084 számú) belvízrendszer:

A belvízrendszer teljes területe 3209 km², ebből 1143,8 km² tartozik a 03.02. vízhiánykezelő szakasz illetékességébe. Domborzatilag a belvízrendszer két jellegzetes egységre, a mélyártéri Duna-völgyre és fennsíki Homokhátságra tagolódik. A két terület határán, a belvízrendszer közepén halad át a Duna-völgyi-főcsatorna. Ez fogadja be K-ről, a Hátságról levezető csatornákat.

03.03. Kunszentmiklósi vízhiánykezelő körzet

A vízhiánykezelő körzet a kb. 200 km hosszú és átlagosan 45 km szélességű működési területünk felső harmadán fekszik, kiterjedése 2045,2 km². Délről – Harta, Akasztó, Kiskőrös és Soltvadkert települések É-i közigazgatási határa, Északról a vármegyehatár, Ny-ról a – Duna vonalában – a Székesfehérvári VÍZIG működési területe, K-ről – a Duna-Tisza vízválasztó vonalában – az ATI-VIZIG működési területe határolja.

A fennsíki terület vizeit a fennsík lábánál É-D irányban húzódó Duna-völgyi-főcsatorna gyűjti össze és vezeti ki a területről az alsóbb vízhiányvédelmi körzetek felé.

Dél-Duna-völgyi (084 számú) belvízrendszer:

A Dél-Duna-völgyi belvízrendszer teljes területe 3209 km², ebből 1865,2 km² tartozik a 03.03. vízhiánykezelő körzet területéhez.

A két jellegzetes domborzati egység határán, a védelmi szakasz közepén halad át a Duna-völgyi-főcsatorna. Ez fogadja be K-ről, a fennsíkról levezető főcsatornákat, sorrendben: XXIII., XXI. csatornákat, valamint az I. és III. övcsatornákat.

Öntözőrendszerek

Az igazgatóság területén három öntözőrendszer található:

Kiskunsági-DVCS öntözőrendszer

A teljes területe 1696 km², ami magába foglalja a Duna-völgyi belvízrendszer mélyártéri területét, valamint a Sárközi belvízrendszer területét. Az öntözőrendszer vízellátása alapvetően gravitációsan történik, de szükség esetén – tartósan alacsony dunai vízállás során – lehetőség van szivattyús vízellátásra is. Az öntözőrendszer területén öntözési és halgazdasági célú vízszolgáltatás folyik.

Az öntözőrendszer főcsatornák szerint négy nagy egységre tagolható:

• Kiskunsági-főcsatorna
• Fűzvölgyi-főcsatorna
• Duna-völgyi-főcsatorna
• Sárközi vízrendszer főcsatornái

Margittaszigeti öntözőrendszer

Az öntözőrendszer teljes területe 289 km², ami gyakorlatilag a Mohácsi-sziget mélyártéri területét foglalja magába. Vízellátása szintén a Duna vízkészletére támaszkodik, vízkivételi lehetőség Baján, a Deák Ferenc zsilipnél van, itt ágazik ki a Ferenc-tápcsatorna a Kamarás-Duna mellékágból.

Ettől függetlenül Mohács Kandafoknál van egy 0,5 m³/s teljesítményű vízkivételi szivattyútelep, ami dunai kisvíz idején is képes vizet juttatni az öntözőrendszerbe.

Ferenc-csatorna szórvány öntözőrendszer

Az öntözőrendszer a Ferenc-tápcsatorna K-i oldalán található, és azt a területet foglalja magába, ami domborzatilag még a dunai mélyártérhez tartozik. K-ről az Igali belvízrendszer határolja. A területe 50 km², Vízellátása szintén a Ferenc-tápcsatornára támaszkodik.

Tavak, víztározás, vízvisszatartás

Az igazgatóság területén található tározási lehetőségeket az alábbi táblázatban kerültek összefoglalásra:

Az igazgatóság területén kialakított, kettős működésű csatornákból álló és közvetetten dunai vízpótlást kapó Duna-völgyi-Kiskunsági öntöző rendszernek két csatornája alkalmas öntözési szempontból is értékelhető mennyiségű víz medertározására.

A Kiskunsági-főcsatorna és a Fűzvölgyi-főcsatorna medertározási lehetőségei az alábbi táblázatban kerültek összefoglalásra:

Vízszolgáltatási lehetőségek

• A vízszolgáltatási lehetőségeket jelentősen befolyásolja a Duna mindenkori vízállása.
• A Kiskunsági-DVCS öntözőrendszer vízigénye az alábbi korlátozások mellett elégíthető ki. Ha a Duna vízállása Budapestnél (Budapest Vígadó téri vízmércén) 200 cm alá csökken, akkor a Ráckevei (Soroksári) – Duna-ág (RSD) gravitációs vízellátási lehetősége megszűnik, ebben az esetben a vízszolgáltatásban külön jogszabályok szerinti korlátozások bevezetésére kerülhet sor. A szolgáltatás helyreállításához szükséges 200 cm feletti dunai vízállásának minimum 10 napos tartósságúnak kell lennie.

Vízhiányvédelmi készültségi fokozatok

A vízhiányvédelmi fokozatok elrendelése – a 10/1997. KHVM rendelet 23/H. § alapján – a következők szerint történik:

(1) A vízhiány elleni védekezés I. fokú készültségét akkor lehet elrendelni, ha

• (a) a vízhiánykezelő monitoringhálózat adatai alapján elkészített aszálytérkép szerint a vízhiánykezelő körzetben az aszályfokozat 4. mellékletben meghatározott küszöbértékei (a továbbiakban: HDIs) alapján indokolt,
• (b) a felhasználható vízkészletek csökkenése és a vízpótlásban részt vevő medrek, tározók (holtágak) és műtárgyak átbocsátóképességének átmeneti hiányossága, üzemzavara miatt a vízjogi engedélyekben lekötött vízigények kielégítése - a hidrometeorológiai előjelzéseket is figyelembe véve - az átadási pontokon veszélybe kerül, vagy
• (c) a kialakult vízminőségi helyzet miatt szükséges.

(2) Az I. fokú készültséget az érintett VIZIG vezetője rendeli el.

(3) A vízhiány elleni védekezés II. fokú készültségét kell elrendelni, ha a vízhiánykezelő körzet területi adottsága alapján

• (a) a HDIs szerinti aszályfokozat azt indokolja, és a mezőgazdasági művelésre használt talaj vízháztartási adatai, valamint a hidrometeorológiai előrejelzések alapján ezen aszályfokozat tartós fennállására lehet számítani, vagy
• (b) a felhasználható vízkészletek csökkenése és a vízelosztásban részt vevő medrek, tározók (holtágak) és műtárgyak átbocsátóképességének átmeneti hiányossága, üzemzavara miatt - a vízjogi engedélyekben lekötött vízmennyiségek figyelembevételével - az átadási pontokon egyidejűleg felmerülő vízigényeket nem lehet kielégíteni, de az üzemrend optimalizálásával, kiegészítő műszaki megoldásokkal a vízmennyiség biztosítható.

(4) A vízhiány elleni védekezés III. fokú készültségét kell elrendelni, ha a vízhiánykezelő körzet területi adottsága alapján

• (a) a HDIs szerinti aszályfokozat azt indokolja, és a mezőgazdasági művelésre használt talaj vízháztartási adatai, valamint a hidrometeorológiai előrejelzések alapján ezen aszályfokozat tartós fennállására lehet számítani, vagy
• (b) a (3) bekezdés b) pontjában foglaltakon túl területi vízkorlátozás elrendelésének kezdeményezése szükséges.